Az ó- és középkori Magyarország legjelentősebb gabonája.
Élettani hatásai:
rendszeresen fogyasztva rákmegelőző hatású, késlelteti az öregedési folyamatokat, erősíti a látást, kiváló vashiányos állapotoknál, savtúltengésnél.
Gyulladáscsökkentő, szabályozza a vércukorszintet és a zsíranyagcserét.
Karbantartja az erek falát, a tüdő szöveteit és az emésztőrendszert.
Megelőzi a fogszuvasodást, és segít a fogzománc megvédésében.
Serkenti az immunrendszert.
Magas kovatartalma miatt képes szervezetünket belülről melegíteni, hajat fényessé, bőrt rugalmassá, fogakat, körmöt erőssé teszi.
A köles az egyetlen olyan gabonaféle, amely teljes értékű fehérjék mellett hét aminosavat is tartalmaz.
Könnyen emészthető.
Lugos kémhatású.
Köles főzési alaprecept:
1 bögre köles
kis só
4 bögre víz
1 kisebb fej vöröshagyma
1 csipet őrölt zöldbors
1 ek.olaj
2 féle elkészítési lehetőség:
1. a négyszeres vízmennyiséget felforraljuk és a többit hozzátéve lassú tűzön kevergetve 20 percen belül elkészítjük.
2. az olajon a hagymát megpirítva, majd a kölest átforgatva felengedjük a kimért vízmennyiséggel, és 20 perc alatt készre főzzük.
Én elég fantáziátlanul, szimpla köles levest szoktam készíteni. Ua, mint egy zöldségleves, csak az olajra a hagyma és a répa mellé beszórom a kölest is. Utána még gazdagítom azzal, ami éppen otthon van. DE annyira egészséges, hogy sokkal többször kellene az asztalra kerülnie.
Jobb lesz utánanéznem egy-két izgalmas receptnek:-)
forrás: Nyers Csaba – Bevezetés a gabonakonyhába
