Nem tudom, hogy volt-e valaha ekkora sikere “Arénás” könyvnek itthon, mint ennek a “zoknisnak”.
Mióta meghoztam, talán ha 1x tudtam csak átfutni, mert Zsófi teljesen kisajátította, amit persze én nem bánok. /suliba nem viszi magával, úgyhogy enyém az egész délelőtt!!!! 🙂 /
Már első délután varrt belőle egy lényecskét Kati kevésbé széthordott zoknijából.
Ő azóta apa ingzsebében lakik…
Aztán született még kettő, és ahogy a középső lányomat ismerem, még bőven nem vagyunk a végén. (Mániákusságát asszem tudom, hogy kitől örökölte!)
Jövőhéten megyek hozzájuk a suliba, és ilyen lényecskéket varrunk majd. Nem is tudom, hogy kellek -e majd én oda instruktornak egyáltalán?:-)
