Az első két alkalommal nem tudtam elmenni Fehér levenduláék és Évi “műhelymunkájára“, de tegnap sikerült eljutnom.
Nagy izgalommal, és kíváncsisággal érkeztem, mert izgatott, hogy vajon az életben is minden olyan igényes lesz-e, mint ami az oldalaikon keresztül árad belőlük.
Kisvonattal utaztunk a pajtáig,
 |
| fotó: Hosszú-Bardócz Évi |
 |
|
| fotó: Hosszú-Bardócz Évi |
ahol ez a látvány fogadott! Tudtam, hogy valamilyen csodára számíthatok… , meg is kaptam:
(a fotó képtelen visszaadni azt a látványt)
 |
|
| fotó: Hosszú-Bardócz Évi |
A pajtában szépen megterítve. Alapanyagok, ajándékok, kötények gondosan, igényesen, ízlésesen sorakoztak a munkaasztalon:
 |
| fotó: Hosszú-Bardócz Évi |
A sütis asztalról nem is szólva:
 |
|
| fotó: Hosszú-Bardócz Évi |
 |
||||
Nagyon jó hangulatban folyt egész nap a “munka”.
 |
| fotó: Hosszú-Bardócz Évi |
Piszkosul figyeltem 🙂
A nap termése:
 |
| fotó: Hosszú-Bardócz Évi |
 |
| fotó: Hosszú-Bardócz Évi |
Csak szuperlatívuszban tudok beszélni az eseményről, a szervezőkről, és természetesen az “osztálytársakról”. 🙂
Remek volt a helyszín kiválasztása, a “tanárokban” hihetetlen kedves embereket ismerhettem meg, akik a virtuális életben szerzett hírnevük ellenére is nagyon tiszták tudtak maradni.
Nagyon-nagyon sokat kaptam tegnap. Érzelmileg is, és “szakmailag” is.
Köszönöm mindent!
És a gyertyatartók is a helyükre kerültek:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: