Katica évek óta babaházat szeretne.
Két éve Karácsonyra kapott is egy puritán Német “Lidis” babaházat.
Nem igazán szerette, alig játszott vele. Mindenáron Sylvanian babaházat szeretett volna. Rágja a fülemet évek óta hol nagyobb, hol kisebb intenzitással.
A napokban/hetekben megint belehúzott.
Hála az Istennek nem állunk úgy anyagilag, hogy akár még csak el is gondolkodjunk azon, hogy veszünk egy ilyen házat, meg amúgy is…
Tegnap délután egyszercsak belémhasított a felismerés! Miért is nem próbálunk meg ebből a házikóból kihozni valamit?
A két nagy gyerekem amúgy is Erdélyben “pihen” (A Kelemen havasokban túrázik:) ), tehát végre csak ketten vagyunk Katicával. Szegény gyerek éli a sokadik gyerekek tipikus életét. (Nem sok idő marad rá.)
De most csak Vele, csak miatta történtek a dolgok, és ezt nem is tudom, hogy melyikünk élvezte jobban! 🙂
A neten ispirálódtunk egy kicsit, abszolult rá bíztam, hogy milyen is legyen, na jó, némi finom terelgetéssel, amiből szerencsére Ő semmit nem vett észre, így nagy lendülettel neki is látott a festésnek.
Kevertük a színeket, aztán ha nem tetszett, még kevertünk egy kicsit hozzá addig, míg jó nem lett az eredmény.
Nagyi még egyenlőre a kanapén fér csak el, de majd csak lesz neki is helye.
Pannit kérjük majd meg, hogy készítsen ezt azt, mert Neki ez a miniatűr világ a kezében van. 🙂 A fotózáson kívül a gyurmaékszerek készítése a másik nagy hobbi, na meg a zene. ( Ez kicsit fellengzősen hangzott, dehát most mit mondja, aprólékos precizitás szempontjából tiszta apja lánya.)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: