Itt van a sütőtök/ősz/halloween szezon, mindenki posztolja a sütőtökös recepteket, dekorációs tárgyakat, őszi ötleteket.
Akkor én most betolakodok ebbe a krémesen édes sütőtökös hangulatba egy kis céklával.
Ez legalább olyan gyönyörűséges étel, mint a sütőtök. (mindkettőt nagyon szeretem.)
(Tényleg, Zsófi sütőtökös pitéjének receptjét olvastátok már?)
Szóval szombaton ebédre tejszínes céklát készítettem, amit korábbról már ismerhettek. Ha nem akarjátok fellapozni a “féltve őrzött receptek” című füzeteteket a receptért :), akkor ITT is elolvashatjátok.
Szóval főztem a céklát (héjában), de még így is gyönyörű színű főzővizet produkált, valószínű abból kifolyólag, hogy néha-néha megszurkáltam, hogy elég puha-e már?
Miután leszűrtem a céklát, és elkészítettem belőle az ebédet,
A fözőlébe pedig bedobtam egy motring kétágú gyapjúfonalat. Mivel hírtelen felindulásból elkövetett festést hajtottam végre, a fonal nem volt előpácolva. Hogy mégis bolondítsak rajta egy kicsit, a festőlébe tettem a saját (kevert) pácsómat, és úgy festettem a fonalat.
Ilyen szép lett!
(nem tudom még, hogy viszem-e magammal Csillaghegyre, a gyapjúnapra)
Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: