Az idén Húsvét előtt a “nagyáruház” polcán megjelent a direkt festésre fehérített tojás. Amint megláttam, már láttam is a lelki szemeim előtt, hogy milyen gyönyörűen meg lehet majd festeni ezeket a tojásokat.
A festés végeredményét illetően nem vagyok benne biztos, hogy ez a számomra ismeretlen módon kezelt felület kedvezett volna a festésnek. (Szkeptikus vagyok, nem hiszek az ipari élelmiszergyártásban, nem hiszem, hogy ezek a tojások azért fehérek, mert fehér tyúkoktól származnak, és azért olyan egyformák, mert egyforma tyúkok tojták őket)
De ha megcsináltam a színpalettámat, akkor azért meg is mutatom.
- vörös- és lilahagyma héja (csak azok festenek jól, amik maguktól leesnek a növényről)
- lilakáposzta
- sárgarépa zöldje
- vérehulló fecskefű
A lilakáposztánál és a sárgarépa zöldjénél a tiszta festés után csináltam egy timsós festést is.
Ez csak annyit jelent, hogy a festőlébe szórtam egy kis timsót.
Szembetűnő a különbség. A sárgarépa zöldjének nem tett jót a timsó, vadító színe lett, de a lilakáposztával festett tojás a kékből szép lilára változott.
És, hogy miért lenne fontos, hogy olyan festéket használjunk, amitől ehető marad a tojás?
Ezt a következő bejegyzésemben mondom majd el. 🙂
Ha tetszett a bejegyzésem, és hasznosnak találtad, kérlek oszd meg az ismerőseid között, hagy jusson el minél több emberhez. 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: