Húsvéti szokások

1.0KatBo Rékahttps://katboreka.cafeblog.huKatBo Rékahttps://katboreka.cafeblog.hu/author/katbo_reka/Húsvéti szokások<div style="margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify"><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://4.bp.blogspot.com/-B6W-xgNH-uo/WN5froI6PnI/AAAAAAAAf04/WXkJxNYU1uAY916fhVzhFYYr34RQEbZAACLcB/s1600/ko%25CC%2588rm.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="286" src="https://4.bp.blogspot.com/-B6W-xgNH-uo/WN5froI6PnI/AAAAAAAAf04/WXkJxNYU1uAY916fhVzhFYYr34RQEbZAACLcB/s400/ko%25CC%2588rm.jpg" width="400" /></a></div> <div style="line-height: normal;margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify"> (Teljesen abban a hitben voltam, hogy korábban a Húsvétról már megírtam a néprajzi bejegyzésemet. De nem találom, ami csak azt jelentheti, hogy még magamnak is tartoztam ezzel.) <div style="font-style: italic;font-weight: bold">Nagyhét</div></div><div style="margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify"><div style="line-height: normal">A nagyböjt utolsó hete, amely virágvasárnaptól (Virágvasárnap a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t" style="background-color: initial;text-decoration: none">húsvét</a> előtti <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Vas%C3%A1rnap" style="background-color: initial;text-decoration: none">vasárnap</a> neve, a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyh%C3%A9t" style="background-color: initial;text-decoration: none">nagyhé</a><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyh%C3%A9t" style="background-color: initial;text-decoration: none">t</a> kezdete a keresztény ünnepkörben.Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Keresztrefesz%C3%ADt%C3%A9s" style="background-color: initial;text-decoration: none" title="Keresztrefeszítés">kereszthalála</a> előtti <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Vas%C3%A1rnap" style="background-color: initial;text-decoration: none" title="Vasárnap">vasárnapon</a>.) húsvét vasárnapig tart.</div></div><div style="line-height: normal;margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">Jellegzetesen a nagytakarítás időszaka.</div><div style="margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">Nagycsütörtök</div><div style="margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Utols%C3%B3_vacsora" style="background-color: initial" title="Utolsó vacsora">utolsó vacsora</a> napja, amikor <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A9zus" style="background-color: initial">Jézus</a> a <a href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Getsem%C3%A1n%C3%A9&action=edit&redlink=1" style="background-color: initial" title="Getsemáné (a lap nem létezik)">Getsemáné</a>-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra.</div><div style="margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. "a harangok Rómába mennek".</div><div style="margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Egyházi méltóságok megmossák 12 hívőnek a lábát, mint ahogy azt Jézus is tette az utolsó vacsorán, mikor megmossa tanítványainak a lábát.</div><div style="margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezik. Ilyenkor a jó termés reményében spenótot, fiatal csalánt főztek.</div><div style="margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify"> </div><div style="font-style: italic;font-weight: bold;line-height: normal;margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">Nagypéntek</div> <div style="font-style: italic;font-weight: bold;line-height: normal;margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify"> Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje.</div><div style="font-style: italic;font-weight: bold;line-height: normal;margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">Az ünnep első nyomai a 4–5. sz.-ig nyúlnak vissza. Szertartásai már a 8–9. sz.-ban kialakultak;</div><div style="margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify"></div><div style="line-height: normal;margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">A nap nevezetes szertartása a csonkamise.</div><div style="line-height: normal;margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify"> Bár az ősegyházban nem tartották ünnepnek, mert böjti nap volt, a kereszténység századai alatt számtalan kereszténység előtti képzet, a tavaszkezdetre utaló hiedelem, szokás kapcsolódott e naphoz. Ezek közül az utóbbi évtizedekig legismertebb volt a hajnali fürdés. :pl. Felsőszemeréden hajnali 2–3 óra körül mentek a fiatalok a patakra mosakodni. A mosakodás mindig a víz folyásával szemben és visszakézből történt. A mosakodás után a patak vizéből haza is vittek és a húsvéti ünnepek alatt is azzal mosakodtak, általában egészségvarázsló céllal. Némely vidéken az állatokat is megitatták a patak vizéből, máshol a lovakat úsztatták meg a folyó vizében. Szeged-Alsóvárosban a beteg kisgyerekeket is levitték a Tiszára, hogy a bajt lemossák róluk. Elterjedt hiedelem volt, hogy aki a folyó vizében megmosakszik, egészséges lesz, nem lesz beteg, nem fáj a szeme, fürge lesz a munkában. A lányok azt várták a mosakodástól, hogy szépek legyenek, ne legyenek szeplősek. Ahol a víz partján fűzfák voltak, odamentek mosakodni, hogy szép, hosszú hajuk legyen. A Székelyföldön éjjel 12 órakor merítettek vizet az Oltból és megszentelték vele az istállót, az állatokat, a házat és ittak belőle, majd megmosakodtak benne. A néphit vallásos magyarázatot is fűzött a szokásokhoz. A folyóvíz mágikus erejét sokfelé magyarázták azzal, hogy azért hasznos nagypénteken, mert Jézust, mikor a katonák kísérték, beletaszították a Cedron patakjába, s ezzel megszentelődött. Ezért néhol aranyos víznek is nevezik a napfelkelte előtt merített vizet.</div><div style="line-height: normal;margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">A nagypénteki szokások második csoportjába tartozik a féregűzés. Göcsejben az ilyenkor mondott féregűző szöveg („Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”) arra is utal, hogy valamikor Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt a tűz. Érsekcsanádon még néhány évtizeddel ezelőtt is előfordult, hogy egy-egy gazdasszony addig nem rakott tüzet, amíg más kéménye nem füstölt, nehogy a bolhák ellepjék a házat. </div><div style="line-height: normal;margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">Egyéb tilalmak is ismertek voltak; pl. nem volt szabad a szárnyas állatot levágni, nehogy dögöljenek az állatok. Szántani sem volt szabad, mert e napon Jézus a földben volt. Ugyanakkor Göcsejben délután a kora tavaszi veteményeket vetették. </div><div style="margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify">A tilalmak elsősorban a női munkákra vonatkoztak. Nem mostak, nem sütöttek kenyeret, </div><div style="line-height: normal;margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify"> A keresztény középkorba vezethető vissza a nagypénteki tűzgyújtás annak emlékezetére, hogy hajnalban, amikor Jézust Pilátus elé vitték, a szolgák és katonák tüzet gyújtottak és amellett melegedtek. Felsőpetényben az I. világháború előtt nagypénteken este tüzet gyújtottak a templom mellett, annak emlékére, hogy amikor Jézus sírját őrizték, a tűz mellett virrasztottak.</div><div style="line-height: normal;margin-bottom: 9.35pt;text-align: justify"> Nagypéntek a reformátusok egyetlen hagyományos böjti napja. Sok helyütt az év legjelentősebb egyházi ünnepeként tartották. Templomba gyászruhában vagy gyászt kifejező ruhadarabot öltve mentek (D-Dunántúlon fehér ruha, fehér fejkendő). </div><div> </div><div style="line-height: normal"> </div><div style="font-style: italic;font-weight: bold;line-height: normal">Nagyszombat</div><div style="font-style: italic;font-weight: bold;line-height: normal"> </div><div></div><div></div><div>A nagyböjt és a nagyhét utolsó napja, húsvét vigíliája. Az egyház első századaiban estefelé kezdődő szertartások és a húsvét napján éjfél után mondott mise a 10. sz. körül helyeződtek át nagyszombat estéjére. (feltámadási körmenet)</div><div>Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt.</div><div> </div><div> A liturgia cselekményei közé tartozik a tűzszentelés, amit Galliában már a 8. sz.-ban gyakoroltak, s a 9. sz.-i adatok szerint mind a három utolsó böjti napon (csütörtök, péntek, szombat) gyújtott tüzet ugyanazzal a kővel csiholták. A szertartás eredete bizonytalan. A középkorban, amikor a szertartást még a délutáni órákban tartották, a tüzet a templom pitvarában szentelték meg, és utána szólaltak meg a harangok, jelezvén azt is, hogy elmúlt a böjt. A tűzszenteléshez számos hiedelem fűződött: védelmet nyújtott a rossz idő, a szerencsétlenség, a tűzvész ellen, a szertartáson részt vevők a parazsat hazavitték és a tűzhelyen az előző estén kialudt tüzet ezzel gyújtották meg. A szentelt tűz parazsaihoz, mint a legtöbb szentelményhez számtalan hiedelem és mágikus eljárás kapcsolódott. Láziban pl. a szentelt tüzet a szántóföldekre is kivitték, hogy termékenyek legyenek, tettek belőle a libák itatójába, hogy azok egészségesek legyenek,vihar idejére a tűzre tettek, hogy a villám elkerülje a házat.</div><div> </div><div style="border-bottom-color: windowtext;border-bottom-style: solid;border-bottom-width: 1pt;border-color: initial;border-left-style: none;border-right-style: none;border-top-style: none;border-width: initial;padding-bottom: 1pt;padding-left: 0cm;padding-right: 0cm;padding-top: 0cm"><div style="border-bottom-style: none;border-color: initial;border-left-style: none;border-right-style: none;border-top-style: none;border-width: initial;font-style: italic;font-weight: bold;padding-bottom: 0cm;padding-left: 0cm;padding-right: 0cm;padding-top: 0cm"> </div><div style="border-bottom-style: none;border-color: initial;border-left-style: none;border-right-style: none;border-top-style: none;border-width: initial;font-style: italic;font-weight: bold;padding-bottom: 0cm;padding-left: 0cm;padding-right: 0cm;padding-top: 0cm">Húsvétvasárnap</div><div style="border-bottom-style: none;border-color: initial;border-left-style: none;border-right-style: none;border-top-style: none;border-width: initial;font-style: italic;font-weight: bold;padding-bottom: 0cm;padding-left: 0cm;padding-right: 0cm;padding-top: 0cm"> </div><div style="border-bottom-style: none;border-color: initial;border-left-style: none;border-right-style: none;border-top-style: none;border-width: initial;font-style: italic;font-weight: bold;padding-bottom: 0cm;padding-left: 0cm;padding-right: 0cm;padding-top: 0cm">Ezen a napon ünnepli a kereszténység Krisztus feltámadását.</div><div style="border-bottom-style: none;border-color: initial;border-left-style: none;border-right-style: none;border-top-style: none;border-width: initial;font-style: italic;font-weight: bold;padding-bottom: 0cm;padding-left: 0cm;padding-right: 0cm;padding-top: 0cm">Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. </div><div style="border-bottom-style: none;border-color: initial;border-left-style: none;border-right-style: none;border-top-style: none;border-width: initial;padding-bottom: 0cm;padding-left: 0cm;padding-right: 0cm;padding-top: 0cm"></div><div style="font-style: normal;font-weight: normal;line-height: normal;margin-bottom: 0px;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0px">Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem. Húsvétvasárnap is fontos szerepe volt a víznek. Különféle magyarázatokat fűztek hozzá: Bukovinában úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az lesz a szerencsés. Moldvában a napfelkelte előtt keresztútra öntött vizet hasznosnak tartották a jégeső és veszedelem ellen. Szokás volt ilyenkor piros tojást tenni a mosdóvízbe, és arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Moldvai magyaroknál ezt a piros tojást mindenkinek a másik homlokához kellett ütni, hogy ne fájjék a feje. Húsvétvasárnap jellegzetes ételeket ettek és esznek ma is országszerte. A húsvéti sonkát, kalácsot, tojást, sőt még a bort is, amit a katolikus hívők szentelni visznek a templomba. Sonkát és kalácsot szenteltettek, amit a gazdaasszony vitt el kosárban, kendővel letakarva. A húsvéti étrend: sonka, kocsonya, kalács, amihez bort és pálinkát ittak. A karácsonyi almához hasonlóan a palócoknál szokás volt, hogy egy-egy szentelt tojást ettek meg, vagy ahány családtag volt, annyi részre vágták, hogyha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást. A szentelt ételek maradékát legfeljebb tűzbe vethették. Többnyire azonban – akárcsak a karácsonyi morzsát – sokféle módon felhasználták. A bukovinai magyarok a hamujával szapultak. Az elégetett morzsának Lukácsházán (Vas m.) a következő magyarázatot adták: „Egyebek, akik a túlvilágon vannak, hogy azoknak is legyen egy kis morzsa belüle” . Volt, ahol a szentelt sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen. A zempléni falvakban a szentelt kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. A szentelt sonka csontját pedig nagy viharban a tűzre vetették, hogy a villám ne csapjon a házba. A hajdúdorogi görög katolikusok a szentelt ételek maradékát elégették, vagy elásták a ház tövébe abban a hitben, hogy megvédi a házat a bajtól, villámcsapástól. „ A tavasz behozatalát szimbolizáló húsvéti zöldágjárásra a Dunántúlról vannak példák. A zöld ág húsvétkor a májusfához hasonló szerepet kapott a székelyföldi falvakban. Múlt századi leírásban olvashatjuk, hogy az udvarló legény „tudniillik már húsvét hetében fenyőágat szokott szerezni, azt színes szalagokkal, cifra papírosokkal, piros tojással feldíszíteni s választottjainak kaputetejére felhelyezni. Amely leánynak húsvét reggelén nincs virága vagy azt jelenti, hogy rossz magaviseletű, vagy hogy szeretője nincs, mi egyaránt lealázza. Ünnep másodnapján korán a virágtevő legények szeretőiket meglátogatják, leöntik, s váltság fejében piros tojást és más emléket kapnak, mit harmadnap a leányok viszonoznak, s váltságul szintúgy piros tojást és szerelmi zálogot vesznek”. Húsvétvasárnapra virradóra történt a határjárás. E szokásnak egyházi külsőségei voltak, de célja a tavaszi vetések mágikus védelme volt és az, hogy a közösség fiatalabb tagjait megismertessék a határjelekkel. A határjárók imádsága jól mutatja, hogy milyen célja is volt ennek a szokásnak. Többek között a következőket mondták: „távoztass el mezeinkről jégesőt, sáskát, árvizeket, falunktól a tüzet, idegeneket; adj bő termő esztendőt s békességet!” </div><div style="font-weight: normal;line-height: normal;margin-bottom: 0px;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0px">Nagyszombatról vasárnapra virradó éjszakán a Jézus keresés elnevezésű népi ájtatosság volt szokás. Szombat éjszakán körbejárták a falubeli és a határban lévő kereszteket. A legtávolabbi keresztnél valaki elrejtette Krisztus szobrát és azt vitték vissza diadalmenetben a templomba.</div><div style="font-style: normal;font-weight: normal;line-height: normal;margin-bottom: 0px;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0px"> </div><div style="font-style: normal;font-weight: normal;line-height: normal;margin-bottom: 0px;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0px">Húsvétvasárnap és hétfőn a böjti tilalom után már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni.</div><div style="font-style: normal;font-weight: normal;line-height: normal;margin-bottom: 0px;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0px">Húsvéttal megkezdődött a lakodalmak tavaszi időszaka.</div><div style="font-style: normal;font-weight: normal;line-height: normal;margin-bottom: 0px;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0px"> </div><div style="font-style: normal;font-weight: normal;line-height: normal;margin-bottom: 0px;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0px">Húsvéthétfő</div><div style="font-style: normal;font-weight: normal;line-height: normal;margin-bottom: 0px;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0px"> </div><div style="font-weight: normal;line-height: normal;margin-bottom: 0px;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0px">A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolkodásnak is.</div><div style="line-height: normal;margin-bottom: 0px;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0px"></div><div style="font-style: normal;font-weight: normal;line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em">Egykor vidéken a lányokat a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%BAt" style="background-color: initial;text-decoration: none" title="Kút">kúthoz</a>, <a href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=V%C3%A1ly%C3%BA&action=edit&redlink=1" style="background-color: initial;text-decoration: none" title="Vályú (a lap nem létezik)">vályúhoz</a> vitték, és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma is, városi környezetben is tovább él. Eredetére nézve termékenységvarázsló célzatú, illetve a víz tisztító hatására is utal. A legények a locsolásért <a href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Piros_toj%C3%A1s&action=edit&redlink=1" style="background-color: initial;text-decoration: none" title="Piros tojás (a lap nem létezik)">piros</a> vagy <a href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H%C3%ADmes_toj%C3%A1s&action=edit&redlink=1" style="background-color: initial;text-decoration: none" title="Hímes tojás (a lap nem létezik)">hímes tojást</a> kapnak a lányoktól. (A nős férfiak csak a család női tagjait locsolták meg, és asszonyokat sem locsolgatták már más férfiak, csak akikhez rokoni szálak fűzték)</div><div style="font-style: normal;font-weight: normal;line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em">A tojás ősi termékenységszimbólum.</div><div style="font-style: normal;font-weight: normal;line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em">A keresztény vallásban a feltámadó Krisztus jelképezi, a 12.század óta szentelmény.</div><div style="font-weight: normal;line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em"> Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor. A tojáshoz kapcsolódó másik hagyomány a tojást hozó <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9ti_ny%C3%BAl" style="background-color: initial;text-decoration: none">húsvéti nyú</a><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9ti_ny%C3%BAl" style="background-color: initial;text-decoration: none">l</a>, amely valószínűleg <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9met_nyelv" style="background-color: initial;font-style: normal;text-decoration: none" title="Német nyelv">német nyelvterületrő</a><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9met_nyelv" style="background-color: initial;font-style: normal;text-decoration: none" title="Német nyelv">l</a> terjedt el <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g" style="background-color: initial;font-style: normal;text-decoration: none" title="Magyarország">Magyarországon</a>.</div><div style="font-weight: normal;line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em"> </div><div style="line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em">Fehérvasárnap</div><div style="line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em"></div><div style="line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em">Ez a nap a húsvét nyolcadát záró vasárnap (tehát a szent szombatot követő nyolcadik nap), amelyet a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_vatik%C3%A1ni_zsinat" style="background-color: initial;font-style: normal;font-weight: normal" title="Második vatikáni zsinat">II</a><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_vatik%C3%A1ni_zsinat" style="background-color: initial;color: #0645ad;font-style: normal;font-weight: normal" title="Második vatikáni zsinat">. </a><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_vatik%C3%A1ni_zsinat" style="background-color: initial;font-style: normal;font-weight: normal" title="Második vatikáni zsinat">Vatikáni Zsinat</a> óta húsvét második vasárnapjaként ismer a <a href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Katolikus_napt%C3%A1r&action=edit&redlink=1" style="background-color: initial;font-style: normal;font-weight: normal" title="Katolikus naptár (a lap nem létezik)">katolikus naptár</a>. </div> <div style="line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em"></div><div style="font-weight: normal;line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em">A nevét onnan kapta, hogy a nagyszombaton keresztelt <a href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Katekumen&action=edit&redlink=1" style="background-color: initial" title="Katekumen (a lap nem létezik)">katekumenek</a> ( katechumen (gör. 'hitújonc'): a , ill. a <a href="http://lexikon.katolikus.hu/K/kereszt%C3%A9ny%20beavat%C3%A1s%20szents%C3%A9gei.html">keresztény beavatás szentségei</a>re készülő felnőtt.)ezen a napon vehették le a fehér ruhát, amelyet egy héten át viseltek.</div>A fehérvasárnaphoz kötődő ajándékozó népszokás, a <a href="http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=M%C3%A1tk%C3%A1l%C3%A1s&action=edit&redlink=1" style="background-color: initial" title="Mátkálás (a lap nem létezik)">mátkálás</a>, vagy <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Komat%C3%A1l" style="background-color: initial">komatál</a> küldés (szertartásos barátságkötés) feltehetően ókeresztény gyökerű. A fehérvasárnap népies neve a szokás miatt mátkálóvasárnap, vagy komálóvasárnap. <div style="font-weight: normal;line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em">Némely vidéken szokás volt, hogy a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Farsang" style="background-color: initial">farsang</a> óta férjhez ment lányok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül.</div><div style="font-weight: normal;line-height: 1.5em;margin-bottom: 0.5em;margin-left: 0px;margin-right: 0px;margin-top: 0.4em">A fehérvasárnap szakrális tartalma a katolikus egyházban a halottakról való megemlékezés, a "halottak húsvétja".</div> Forrás: Tátrai - Karácsony: Jeles napok, ünnepi szokások Magyar Néprajzi Lexikon Folkrádió Wikipedia </div></div> <a href="http://www.mylivesignature.com/" target="_blank"><img src="http://signatures.mylivesignature.com/54487/37/8A80C81085FC1E584EA262C1F199A94B.png" style="background: transparent;border: 0 !important" /></a>rich