KatBo Réka

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma és szerelmi ajándék is lehet. A magyar nyelvterületeken általában május elsejére virradóra, máshol pünkösdkor állították.  A májusfák készítése a legények, legénybandák feladata volt.Éjszaka vágták ki az erdőn a fát, amit május elsejére virradó éjszaka, általában titokban állítottak fel a helyi szokásoknak megfelelően a lányos házaknál, illetve a középületek, a “Kultúr”… Tovább »

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap a katolikus egyházban a húsvéti ünnepkör zárónapja! (Húsvét vasárnapot követő vasárnap) Ez a nap a húsvét nyolcadát záró vasárnap (tehát a szent szombatot követő nyolcadik nap), amelyet a II. Vatikáni Zsinat óta húsvét második vasárnapjaként ismer a katolikus naptár. A nevét onnan kapta, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ( katechumen (gör…. Tovább »

Húsvét a Kereszténység legnagyobb ünnepe, e napon ünnepeljük Krisztus feltámadását. Húsvétvasárnapra virradóra történt a határjárás. E szokásnak egyházi külsőségei voltak, de célja a tavaszi vetések mágikus védelme volt és az, hogy a közösség fiatalabb tagjait megismertessék a határjelekkel. A határjárók imádsága jól mutatja, hogy milyen célja is volt ennek a szokásnak. Többek között a következőket mondták: „távoztass… Tovább »

A tojás a jelképe az élet keletkezésének, a termékenységnek, az újjászületésnek, a keresztény vallásokban a feltámadásban való hitnek. Nem véletlen, hogy húsvétkor hímes tojással ajándékozzuk meg egymást. A piros szín  Jézus Krisztus vérét jelképezi, ezen kívül mágikus ereje van, szerencsét hoz és megóv a betegségektől. Minden hímnek, vonalnak, mintarészletnek megvan a maga jelentése.  Egyféle jelbeszéd… Tovább »

Akik ismernek, tudják rólam, hogy a tojásokhoz mindig valamilyen különleges érzelemmel viszonyultam. Tojásból sosincs olyan, hogy sok…,  a tojással spórolni kell…, a tojás, maga a vagyon…, különlegesen értékes dolog. Néprajzi tanulmányaim megadták a választ erre a tojáshoz való kicsit érthetetlen viszonyomra. Tojást ősidők óta ajándékoztak egymásnak az emberek. A tojás minden kultúrában ugyanazt jelenti, az… Tovább »

sok mindenben megváltozott az életem, ezért ezen a felületen ritkábban tudok megjelenni. Pedig ez az én kedvenc helyem. 🙂 Családi vállalkozásunkban az év elején személyi változások történtek, ezért igaz, hogy csak részmunkaidőben, de újra “dolgozom”.  Februártól újra tanulok, méghozzá valami olyat, amit több, mint tizensok éve nagyon szeretnék, de a korábbi élethelyzetem nem tette ezt… Tovább »

Nagyon sok hiedelem és megannyi népi megfigyelés kapcsolódik a Bálint naphoz. Ezekből a és a régi szerelmi praktikákból szemezgetünk az alábbiakban.   Február 14-ét szerelmesek napjaként Magyarországon csak 1990-től ünneplik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar néphitben nem volt e nap korábban is ünnep. Igaz, másféle. Nálunk ugyanis az ünnep keresztény jellege volt… Tovább »

(Teljesen abban a hitben voltam, hogy korábban a Húsvétról már megírtam a néprajzi bejegyzésemet. De nem találom, ami csak azt jelentheti, hogy még magamnak is tartoztam ezzel.)  Nagyhét A nagyböjt utolsó hete, amely virágvasárnaptól (Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.) húsvét vasárnapig tart. Jellegzetesen a nagytakarítás időszaka. Nagycsütörtök Nagycsütörtök a keresztény… Tovább »

A Bálint napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Facsemetét is szívesen ültettek Bálint napkor abban bízva, hogy hamarabb erősödik meg. Ezen a napon VÁLASZTANAK PÁRT MAGUKNAK A VEREBEK. Ha ezen a napon visszatérnek a vadgalambok, az a közelgő tavaszt jelenti. Ezen a napon a madaraknak aszalt gyümölcsöt, magokat… Tovább »

Tavaly már írtam róla, de nem lehet elégszer mondani, hogy febr. 14.-e megünneplése, nem külföldről átvett, új divatnak hódolásunk eredménye, hanem régi hagyományunk.Napjainkban “Valentín napként” próbálják tudatosítani és megszerettetni velünk, pedig csak fel kell ütni egy “jeles napokkal” foglalkozó könyvet és máris megnyugodhatunk, hogy ez a jeles nap régi hagyományunk.Természetesen nem Valentin napként, hanem BÁLIN NAPJA-ként találjuk meg BŐJTELŐ… Tovább »

Márc. 12. – Gergely napja A gergelyjárás az iskolás gyermekek köszöntő, adománygyűjtő, eredetileg többszereplős színjátékszerű játéka.A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I.(Nagy)Gergely pápát, az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tétette.Ezen a napon felvonulások, vetélkedők, diák-püspök választások zajlottak. A gergelyjárás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a… Tovább »

Febr. 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony Szűz Mária tisztulásának napja. Már a 7. században is körmeneteket tartottak, a 12. századtól szentelnek gyertyát ezen a napon. A szentelt gyertya Krisztus jelképe, egyike a legrégibb szentelményeknek.Sublótban, ládafiában tartották, szalaggal átkötve a falra helyezték, valamint szentképre akasztották.Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a pogánykát ki ne cseréljék a gonosz… Tovább »

Jan. 1. – ÚjévJan. 1. évkezdet a Gergely naptár elterjedésével válik általánossá.Magyar nyelvterületen általános szokás, hogy újévkor házról házra járva, jókívánságokat mondtak, illetve énekeltek a fiúgyermekek, legények, házasemberek. Ennek jellemző szövegkezdete: Újesztendő, vígságszerző.Munkatilalmi nap. Mosni már karácsony első napjától tilos volt január másodikáig.Általános hiedelem, hogy ami ezen a napon történik, az ismétlődik egész évben is,… Tovább »

Már a természeti népek is megfigyelték, hogy december utolsó harmadáig a nappalok egyre rövidülnek, de ez után a folyamat megáll, sőt a visszájára fordul. A Nap visszatérését, a fény győzedelmességét a sötétség felett ,az új élet ígéretét jelentette, ezért kezdték az új évet a téli napfordulótól számítani. Dec. 25.-e eredetileg a perzsa vallási ünnep volt…. Tovább »

Juhizs  gyönyörűen összefoglalta mindazt, amit Luca napjáról szándékoztam én is írni. A mai nap folyamán Amaranta is biztos megteszi ezt, ezért én csak az idő- ill. férjjosló szokásokat írnám le. Időjárás jóslás: –lucakalendárium: Luca naptól karácsonyig terjedő időszak (12 nap) időjárásából következtettek a jövő év 12 hónapjának időjárására. –hagymakalendárium: Egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak… Tovább »

A karácsonyi ünnepkör az advent első napjával veszi kezdetét és vízkeresztig (jan. 6.) tart. ADVENT Az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka. Szent András napját(nov. 30.) követő vasárnap előestéjével kezdődik. Eredete 5-6. századra nyúlik vissza.A vallási előkészületet a böjtön kívül (kezdetben heti 3x, majd heti 2x-i) a hajnali misék, a roráték jelentették. Ezeket… Tovább »

A fonó a női társasmunka legfontosabb alkalma volt. Az őszi betakarítás végétől a farsang végéig tartott. Katalin napig énekeltek, táncoltak, adventtől karácsonyig csendesebb időszak következett, majd farsang idején érte el a fonóbeli szórakozás csúcspontját. Ilyenkor különféle dramatikus játékokat adtak elő. Voltak olyan napok, amikor tilos volt a fonás. Legismertebb a Luca napja. Úgy tartották, hogy… Tovább »

Nov. 11. Márton napja Szent Márton 316-ban Pannóniában született. 15 évesen, apja parancsára katonának állt. Egyszer egy koldusnak odaadta a kardjával ketté hasított köpenye felét. Azon az éjszakán Jézust látta a fél köpennyel betakarva. Ekkor keresztelkedik meg és otthagyja a katonaságot és Jóisten szolgálatába áll.Látván szent életét, püspökké akarják Őt választani. Ő meg akar maradni… Tovább »

Nov.1.-Mindenszentek napja,Nov.2.-Halottak napjaMindkét nap a halottakra való emlékezés ünnepe. Mindenszentek – azoknak a szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg.9. századtól kezdve kötelező ünnep.Katolikus egyház tanítása szerint ezen a napon az élő és az elhunyt hívek titokzatos közösséget alkotnak.20. században a halottak napja előestéje, vigíliája lett.Gazdasági hagyományok is fűződnek ehhez a… Tovább »

Asszonyok, lányok társas munkája volt a téli időszakban. Bérelt vagy meghívásra látogatott házaknál fosztottak.Közös szórakozás alkalmát is jelentette. Néhol, még ma is eleven hagyomány.Fosztás közben meséltek, énekeltek késő estig. Több hátig is eltartott, a végén áldomás volt, megvendégelték a fosztókat.Sok helyen a fonó szerepét vette át, ahol a fonó sokáig működött, ott a tollfosztó hagyományai… Tovább »